I. Szulejmán oszmán szultán

I. Szulejmán - melléknevén Szulejmán al-Kanuni, oszmán-törökül سليمان (Sulaymān), mai török nyelven Süleyman - (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) oszmán szultán és kalifa 1520-tól haláláig. Európában a Nagy, Dicsőséges melléknevet kapta, a muzulmán világban pedig az al-Kanuni (a Törvényhozó) melléknevet. 46 esztendős uralkodása jelentette az Oszmán Birodalom hatalmának csúcspontját. Meghódította többek között Magyarországot, a Magrebet és Irakot, kiterjesztette befolyását a Földközi-tenger nagy részére is. Felesége, Hürrem szultána is legendás alakká vált, mint a világtörténelem egyik legbefolyásosabb asszonya.

A Discovery Channel csatornáján mutatták be ezt a dokumentumfilmet, "Nagy" Szulejmán szultánról.

1566. szeptember 6-án hunyt el I. Szulejmán (ur. 1520-1566), az Oszmán Birodalom egyik legjelentősebb szultánja, aki hosszú uralkodása során megszerezte a földközi-tengeri török hegemóniát, megsemmisítette a középkori Magyar Királyságot, és döntő vereséget mért a perzsákra is. Bár a magyar történelemben Szulejmánnal kapcsolatban elsősorban a hódító alakja maradt fenn, regnálása gazdasági és kulturális szempontból is a birodalom fénykora volt.

Szulejmánt a legenda szerint egy ötszögű objektum helyén érhette a halál 1566-ban. A pentagont nemrég találták meg Szigetvárnál a kutatók, de az majd’ egy kilométerre van attól a parktól, ahol pár éve szimbolikus sírt emeltek a szultánnak. Kiderült azonban, az sem lehetett a végzetes hely, mert az 1500-as években víz borította a környéket. A régészek közben egyedülálló leletre bukkantak: egy török város romjaira.

A legenda úgy tartja: a törökök legnagyobb és legnépszerűbb uralkodójának, I. Szulejmánnak a szívét Szigetváron temették el. A jelenlegi török kormány szeretné, ha kiderülhetne, így van-e. Miközben erre keresik a választ, a kutatók még ennél is érdekesebb felfedezéseket tettek.

I. Szulejmán szultán síremlékének (türbéjének) maradványait fedezhették fel magyar tudósok Szigetvár mellett, jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodájának szerdai sajtótájékoztatóján.

Az atv.hu már korábban írt arról a tervről, mely szerint Szigetváron, a török ostrom 450. évfordulóján nem a hős várvédő Zrínyi Miklósnak, hanem elsősorban a hódítóként érkező Szulejmán szultánnak kívánnak – több sajtóhír szerint török és magyar kormányzati támogatással – emléket állítani. Újra felépítenék többek között az úgynevezett csonka minaretet, és zarándokhelyet hoznának létre az ostrom közben elhunyt török uralkodó tiszteletére

A török szultán háremében több száz szebbnél szebb nő versengett a hárem urának kegyeiért, és ő korlátlanul uralkodott felettük. Ha úgy hozta kedve, tömegesen kivégeztethette őket, mint Őrült Ibrahim tette 280 odaliszkjával, amikor egyikükről kiderült, hogy hűtlen lett hozzá. De az is megtörtént, hogy egy szép háremhölgy teljesen a hatalmába kerítette a szultánt, és nemcsak fölötte uralkodott, hanem az egész birodalom fölött.

A nemzetközi média figyelmétől is kísérve az Oszmán dinasztia két leszármazottja, Kenize Mourad és Mediha Nami Osmanoglu de Fernandez hercegnők július ötödikén felkeresték a Szigetvár határában fekvő Zsibót szőlőhegyen folyó ásatásokat. Érdekes, különleges pillanat szemtanúi lehettünk, amikor Mourad hercegnő, V. Murád szultán dédunokája és Szulejmán egyenes ági leszármazottja legendás őse, a Szigetvár alatt 1566. szeptember 6-án meghalt leghíresebb oszmán uralkodó nemrég megtalált sírhelyére lépett.

Dr. Kazanlár Emil – vagy ahogyan perzsául hívják, Áminollah – nem mindennapi ember. Nemcsak azért, mert szultáni leszármazott, kilenc nyelven beszél, jártas a művészetekben, és filozófiából doktorált, hanem azért is, mert tudós létére világhírű jós és tarotfestő.2016. okt. 29.